Mi tagadás, Zerkovitz Bélán életében és holta után is sokan köszörülték a nyelvüket meg a tollukat. A slágergyárosra ragasztották a Lopkovitz gúnynevet, s úgy száz éve valósággal divat volt lekicsinylően szólni róla. Ámde szép számmal akadtak olyanok is, akik elismerték Zerkovitz nagy tehetségét - Ady Endrétől Giacomo Pucciniig. Krúdy Gyula pedig ekképp méltatta a komponista (és szövegíró) kortörténeti érdemeit a Rezeda Kázmér szép élete lapjain:

"Szilveszterkor a "Király" szállodában természetesen a szeretők voltak a legboldogabbak, mert hiszen tudták, hogy az éjféli percben megrendezett lámpaoltásnál, a sötétben bizonyosan csókot kapnak kisütött bajuszukra. És a szeretőnők talán odaadóbban ringatták a fejüket Zerkovitz dalaira, amelyek ebben az édesdedség, önfeledkezés, szerelem után kívánkozó városban egy egész korszakot jelentettek. Meg kell adni Budapest történetírójának, hogy "Cerkó" sok mézre vágyakozó szívet kalapált össze buta kis dalaival."

Ugyancsak Krúdy volt az is, aki másutt így jellemezte a boldog békeidők házasságtörő pesti asszonyait: "délután úgy surrantak be a legénylakásra, mint azt Zerkovitz előírta". Ebben a megfogalmazásban pedig nem nehéz ráismernünk a gügyögő-becéző bemondásával hódító slágerre, vagyis az Uncili! Smuncili! (másként: Uncili-smuncili) - Mérei Adolf által megszövegezett - témájára. Arra tehát, hogyan is csábítható fel a legénylakásra a nő, s hogy miféle kétértelmű ígéretekkel győzhető meg a vágy "drága kis kutyá"-nak becézett tárgya: "kapsz minden jót ott: / tortát, kompótot".

A szám egyébiránt kereken százéves, hiszen az Aranyeső című operettből való, amelynek ősbemutatóját 1913. február 21-én tartották a Népoperában, azaz a mai (?) Erkel Színház épületében. Alig pár nappal később a Zenekereskedelmi Közlöny már "nagy sláger"-ként hivatkozott az Uncili! Smuncili!-ra, s még 1913-ban legalább négy gramofonfelvétel készült a dalból, amely ekkor még csoportos, illetve férfiúi magánszám volt, s csak utóbb vált enyelgő duetté, mondjuk Rátonyi Róbert és Zentay Anna előadásában.

Ide kattintva Nádor Jenő énekli e számot 1913-as gramofonlemezről: 

http://gramofon.nava.hu/1372059070/uncili-smuncili

Itt viszont Kabos Gyula Papucshőse énekli nagy búsultában e nótát: