Képünkön egy derűs asztaltársaság 1911-ből, Trieszt egyik vendéglőjének teraszán. A fotográfia bal szélén látható méltóságos tartású hölgy Blaha Lujza, míg a jobbról második úr az asztalnál a ma leginkább tyúkhúsleveséről ismert színészfejedelem: Újházi Ede. A realista színjátszás úttörője a zenés színház és közelebbről a slágerszámok forrásává váló János vitéz ősbemutatója körül is elévülhetetlen érdemeket szerzett: ő ajándékozta a címszerepet játszó Fedák Sárinak díszes karikás ostorát, s ő vállalta magára a feladatot, hogy az ősbemutató estéjén a színfalak mögül kutyaugatást utánozva előkészítse a pásztorok királyának színrelépését.

Mi most elsősorban mégis az asztalnál középen helyet foglaló Solti Hermin miatt mutatjuk e képet. A malac dalok múltkor emlegetett királynője okán, akiről Kellér Dezső így írt visszaemlékezéseiben, felidézve a Soltinak költött első szám keletkezését:

"A szerelmi élet örömdús pozitívumaiból és csüggesztő negatívumaiból hamar összehozok majd egy magánszámot. Beültem a Japánba, és mert szeretem a rendszeres munkát, mindenekelőtt lelkiismeretesen összeírtam azokat a testi funkciókat, amelyek egy pikáns Solti-kuplé alapját képezhetik. Utána ami káromkodás hirtelen eszembe jutott, azt is mind papírra vetettem, hogy legyen elegendő nyersanyagom. Aztán elkezdődött a vajúdás. Végül valahogy összeállt a szám. Megnéztem az órámat, fél hét, Solti ilyenkor már benn van az öltözőjében. Ugrás, vigyük el neki! Pár perc múlva már ott álltam Solti öltözője előtt. Kopogtatásomra kinyílt az ajtó. A művésznő már szereplésre készen, estélyi ruhában állt a tükör előtt. Kézcsók és bemutatkozás. Solti kedvesen hellyel kínált, és elkezdett beszélgetni velem. Melegen érdeklődött családomról, munkámról, egész életemről. A  társalgásnak olyan színezete volt, mint amikor egy háziasszony ismerkedik a vendéggel, aki első ízben lépte át otthonának a küszöbét. Ezek után érthető, hogy amikor arra kért, olvassam fel a számot, fülig pirultam zavaromban.

- Nagyságos asszonyom - dadogtam -, ne haragudjon, de hogy képzeli rólam? Ilyesmit én egy hölgy előtt? Ha megengedi, itthagyom, de könyörgök, csak akkor tessék belenézni, amikor már elmentem..."